Felfelé gyenge vagyok, lefelé meg gyáva

Silkeborg, Dánia

2016. február 08. - RabiMiki

Idei első dán utamon minössze három éjszakát töltöttem kint. Ritka rossz idő volt. Az első futásom alatt olyan erővel vágta a szél az arcomba az apró jégszilánkokat, hogy helyenként üvölteni lett volna kedvem. Az, hogy fájt, nem mond el semmit abból, amit éreztem. Aztán mikor már majdnem kicsordult a könnyem az erős szembeszélben, elbringázott mellettem egy vihorászó tinilány csapat. A viking vér, ugye...

r0003092.JPG

r0003093.JPG

r0003095.JPG

r0003096.JPG

r0003097.JPG

r0003098.JPG

r0003101.JPG

r0003102.JPG

A vihart leszámítva semmi újdonság nem volt. A szokásos szálloda, a szokásos étterem és a szokásos futókör. Na jó... Életemben most először tolattam hátsó kamerás autóval. Jópofa.

Másnap, a továbbra sem kicsi szélben, minden erőlködés nélkül lettem 16. egy tóparti Strava szegmensen. Bár semmi értelmét nem látom a rövid, sík szegmenseknek, de ha legközelebb itt járok, megnyomom jobban.

Volt persze kajálás is. Ez itt lent a szállodában lévő étterem valamilyen krémlevese (a sonkát természetesen nem ettem meg), amit egy vega mogyoró steak követett. Nem volt rossz.

wp_20160201_20_11_53_pro.jpg

wp_20160201_20_38_45_pro.jpg

Ennyi. Legközelebb Helsinkibe megyek, márciusban. Napsütést és enyhe időt rendeltem.

A bejegyzés trackback címe:

http://ittfutok.blog.hu/api/trackback/id/tr168371230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.