Felfelé gyenge vagyok, lefelé meg gyáva

Helyzetjelentés

2016. január 30. - RabiMiki

Hát, ez nem volt semmi!

Novemberben volt egy rövidke utam a finn csapatomhoz. Minden jól ment, futottam is egy egészen gyorsat. Aztán ahogy hazaértem, minden szétesett körülöttem. Meghúztam a hátam kuka cipelés közben, lett egy kazalnyi céges és magánéleti problémám, egyik a másik után. Szép ritmusosan, heti adagokban borult rám lassan minden. Aztán mire nagy nehezen megoldottam vagy leszartam mindent, amit csak megoldanom és leszarnom kellett, leesett az első igazi hó. Az első igazi hó pedig majd' egy hónapra szervizbe küldte feleségem kocsiját, ami belőlem családi söfőrt csinált, elvéve az időt minden mástól.

Mindegy, vége. Újra futok. Kurvára itt volt már az ideje. 

Mivel fényképelek?

Mivel már kérdeztétek párszor, így íme a válasz: alapvetően három, fényképezésre többé-kevésbé alkalmas eszközzel készítem a blogomon látható fotóimat.

RICOH Digital GR

Csúnya kis kompaktnak kinéző gépem az elsődleges választás ha szép helyre megyek, de vele készültek a termékfotóim is. Kicsi, könnyű, de mégis erős magnézium háza eddig sikeresen megvédte mindentől, amit csak négy kontinensen kaphatott. Szenzora APS-C méretű, ami megegyezik a nem felsőkategóriás tükörreflexes gépek által használttal, 16 megapixel felbontása pedig több mint elég bármire.

A lenti képen látható optikai kereső levehető, nem is igen használom.

RICOH GR + GV-1

Untitled

ORD

Trail

Kicsiny objektívje fix látószögű (értsd: nem lehet zoomolni), ami előny, mert hamar megtanlhatod azt a látószöget látni, és ennek megfelelően témákra vadászni. Nem lehet így persze mindent lefényképezni, de azt pár dolgot, amit igen, azt viszont nagyon jól, szépen komponálhatod már a gép bekapcsolása előtt.

GoPro Hero4 Silver

Elsődlegesen persze videófelvételek rögzítésére szolgál, ezért is vettem, de ha nincs más, akkor ezzel is lehet fényképezni. Közel sem olyan minőségben persze, mint a fenti géppel, illetve a halszem torzítás is hamar unalmassá tud válni, de a semminél több.

Running

gopr0444.jpg

 

Nokia Lumia 925

Nem nagyon van nálam telefon futás közben, de ha mégis, akkor többnyire azt használom fényképezőgépként is. Ahogy a GoPro is, úgy ez is több a semminél, sőt, talán a GoPro-nál még jobb is, de ennyi. Ha csak lehet, kerülöm, nem is annyira a minősége miatt, csak valahogy olyan béna dolog telefonnal fénykéepzni. :)

És hogy miért Nokia? Nem én választottam, ez a céges telefonom. Mivel mindenre használhatom, így nincs szükségem másikra. Ami valszeg egy iPhone 4S lenne, mivel az még kicsi és alma (nem vagyok fanatikus, de mivel van otthon pár iPad, így nem kellene a fontosabb appokat újra megvennem mondjuk Android alá is).

Untitled

PDJA

 

+1: Canon IXUS 100 IS

Feleségem csöppnyi szappantartója sokáig az egyetlen zsebgép volt a családban, így azt használtam, amíg nem volt más. Könnyebben kezelhető és gyorsabb, mint egy mai telefon, de képminőségben semmivel sem jobb náluk. Manapság már egyáltalán nem használom, de nem okozna gondot, ha újra csak ez lenne elérhető.

Runners

Trees in the fog

Checkpoint

 

Egyéb

Ha nem akarsz víz alatt fényképezni, akkor nincs szükséged vízálló gépre. A sima kompaktok is jól viselik az esőt, ha pedig nagyon rákezd, tedd a gépet egy nylon szatyorkába.

A normális színek miatt mindenképp szükség van valami feldolgozó szoftverre. Nálam ez a fotós múltam miatt az Adobe Photoshop, de nem okvetlenül kell ágyúval lőni a verébre - jók az ingyenes megoldások is.

Ha érdekelnek a képeim, akkor azokat megtalálod a Flicker-en. Katt!

Minden oké!

Az elmúlt hetek, vagy inkább talán hónapok nem alakultak túl fényesen. Olyan "semmihez sincs kedvem" időszakom volt, ami az elmúlt két hétben szépen lassan el is múlt. Sajnos ezek a hetek sem alakultak futós szempontból túl jól - utaztam, aztán pedig hozzám jöttek vendégek, majd egy kis családi program is akadt.

Azt a keveset amit viszont futottam nagyon élveztem. A csúcs egyértelműen a mai terepfutásom volt. Semmi extra, 17k a szép őszvégi erdőben, gyönyörű napsütésben és rövidgatyában. Ritka ajándék ez novemberben... Na mindegy! Csak annyit akarnék mondani, hogy minden oké, nincs semmi zűr, futok tovább.

r0002937.jpg

Sőt! Úgy döntöttem, hogy nekiugrok annak, amit még most is csak nagy nehézségek árán tudok teljesíthetőnek nevezni. Viszont azt már talán ki merem mondani, hogy nem lehetetlen. Aztán majd lesz ami lesz. :) Drukkoljatok! Nem lehet elég korán kezdeni. :)

uth115.jpg

Suzhou, Kína

Mikor először jártam Kínában, ki akartam költözni. Tettem is pár bátortalan lépést ebbe az irányba. Az akkori főnököm félig-meddig támogatta is volna ezt az elképzelésemet, de aztán cégen belül másik divízióba sodort az élet, így ez téma/lehetőség semmivé lett. Csak azért írom le mindezt, hogy érzékeltessem: szeretem Kínát.

Smile(2011-ben készült képem)

Ennek ellenére nem voltam különösebben izgatott, mikor úgy alakult, hogy újra kiutazhatok. Sőt! Semmi kedvem nem volt több mint egy napot utazni, reptereken várakozni, szűk ülésekben (economy class, természetesen) szenvedni.

SIP by night(2011-ben készült képem)

A Hamad reptéren keresztül utaztam (Doha, Qatar), ami tiszta és rendezett, rengeteg üzlettel. Duty free Ferrari valakinek? Vagy egy jó kis Rolex nagyjából 12 millió forintért? Alig öt órát kellett itt töltenem, ami nem túl nagy baj, lévén volt még egy kis melóm a másnapi megbeszélések előtt. Aztán ott volt még ez a lámpába teleportált medve, ami körül lehetett értetlenül sétálni.

r0002900.jpg

A gyárunk és így a szállás is egy Suzhou nevű városban van, Shanghai-tól kb. két órányi taxizásra. Az Intercontinental szállodák sehol sem túl szarok, de itt kimondottan jó volt. Hatalmas szoba, amibe még egy forgatható, kör alakú pamlag(?) is került. Nekem aztán tényleg elég beteg fantáziám tud lenni, de hogy ez mégis mire jó, azt nem sikerült kitalálnom... Ja! És a fürdőből át lehetett látni a szobába.

r0002905.jpg

r0002907.jpg

Suzhou

A napjaink reggeltől estig munkával teltek, a két dán és az egy kínai kollégámmal kellett jó sok mindent megbeszélnünk. Aztán kajáltunk. Rengeteget. Két kínai és egy japán étteremben jártunk a három nap alatt, és mindegyik szuper jó volt. Fel kellett függesztenem a nem-eszem-húst projektet, mivel másképp éhen döglöttem volna, így viszont ehettem tengerirózsa levest (első kép), ami valami egészen fantasztikus. Komolyan.

r0002914.jpg

r0002916.jpg

r0002917.jpg

r0002918.jpg

r0002919.jpg

r0002930.jpg

Aztán volt még a ropogós gomba (fenti kép), eszméletlen mennyiségű erőspaprikával. Imádtam ezt is.

r0002925.jpg

Egyik délután elmentünk maszíroztatni. Soha életemben nem maszíroztak még, így nincs viszonyítási alapom, de ez valami egészen dúúúrva volt. Egy kis, kb. 30kg-os kínai lányka majd kinyomta belőlem a szuszt. 90 percen keresztül gyúrt, és azt hittem, hogy ott halok meg. Mivel egy szobában voltam a főnökömmel és az egyik kollégámmal, így nem mertem hangosan felsírni, de nagyon közel voltam hozzá. Bár a legrosszabb kétségtelenül az volt, amikor a hasam maszírozása közben rámjött a finghatnék. Így már nem csak a könnyeimet és a jajveszékelést kellett visszatartanom. :)

r0002929.jpg

Futni is voltam, de csak egyszer. A Jinji-tavat futottam körbe, de sajnos olyan rossz a levegő minősége, hogy még egy nappal később is köhögtem. Furcsamód sokan futottak, fogalmam sincs, hogy hogyan lehet ezt hosszútávon túlélni. Sajnáltam egyébként nagyon, hogy ennyire nincs levegő, mert amúgy minden más tökéletes lett volna. Széles és minőségi járdák, működő közvilágítás, ingyenes és tiszta nyilvános vécék. Mi kell még? Mármint az oxigénen kívül, ami pedig nincs, ugye...

Közel 10bpm-mel volt magasabban a pulzusom, mint ahogy ilyen tempó mellett lennie kellett volna. Magaslati edzés, hehe.

Aztán el telt ez is. Maradhattam volna még egy hétvégére Shanghai-ban, ahogy a korábbi utjaiom alkalmával tettem, de nem volt kedvem hozzá. Inkább gyorsan hazarepültem. Harminc óra. Sitty-sutty. 

Hamad International Airport, Doha

Hús nélkül

Kb. két hónapja nem ettem húst (két nap kivételével, amit sehogy máshogy nem tudtam volna kikerülni). Tömören összefoglalva a tapasztalataimat: szívás. Kicsit bővebben pedig:

Nem hiányzik

Ami furcsa, hogy egyáltalán nem hiányzik, pedig arra számítottam, hogy majd fog. Egyáltalán nem vágyom húst enni, nem hiányzik sem a sonka, sem az angus steak. Sőt! Minél inkább magam mögött tudom a húsevő énem, annál inkább tűnnek ezek az ételek gusztustalannak. Pár hete vettem ésszre, hogy zavar a hús szaga. A látványával nincs bajom, és az sem érint rosszul, ha más eszi. Nem akarok én megváltoztatni senkit, csak én már nem eszek ilyesmit, elsősorban azért, mert nem kívánom.

Semmi nem változott

Nem érzek semmi változást. Oké, mostanában nem futottam túl sokat, kicsit összejöttek a dolgok minden létező fronton (a héten kezdek neki újra komolyan a mocorgásnak), de semmivel sem érzem magam lassabbnak vagy gyorsabbnak a hús elhagyása miatt. Nem rövidült le a regenerációs időm, nem alszom kevesebbet, nem érzem magam aktívabbnak, kipihentebbnek.

Mission impossible

Falun élve, ahol egy ócska minőségű CBA a "bót", napközben pedig a céges kantinban ebédelve, rohadt nehéz elkerülni a húst. A boltban van alma és banán és spanyol ízetlen szőlő, a kantinban pedig egy héten kb. egy alkalommal van hús nélküli étel, ami nem a desszert. Pedig nem teszem túl magasra a lécet, eszek mindenféle tejtermékeket (tejet nem) és tojást is, de még így sem igen tudok miből választani, pedig napi két leves és négy főétel készül. Tudom, hogy némi előregondolkodással és felkészüléssel ez megoldható lenne, de egyszerűen nincs szabad szellemi kapacitásom még ezzel is foglalkozni.

Étterem?

Csákvár 30km-es körzetében a nem desszert jellegű étterm kajáknak csupán két típusát ismerik. A négysajtos pizzát (ami általában trapista és karaván és ennyi) és a rántott sajtot. Érthető persze, nyilván nincs rá túl nagy igény, hogy ezeknél kicsit fantáziadúsabb kajákat rakjanak össze.

Hogyan tovább?

Őszintén: fingom sincs. Unom a sültkrumplit Erős Pistával, de nem kívánok húst enni. Lehet, hogy kellene találnom valami minőségi gyümölcs beszerzési helyet, és ipari mennyiségben vásárolni bármit, ami nem alma és banán. Sokkal szívesebben élnék akár nyers gyümölcsön, mint bécsi bordán. Vagy előfizethetnék valami vega ételfutárnál, ami praktikus lenne, de valami furcsa okból nem szeretnék mikrózott, lefóliázott ipari vackot enni.

Nem tudom, mi legyen.