Felfelé gyenge vagyok, lefelé meg gyáva

Silkeborg, Dánia

2016. február 08. - RabiMiki

Idei első dán utamon minössze három éjszakát töltöttem kint. Ritka rossz idő volt. Az első futásom alatt olyan erővel vágta a szél az arcomba az apró jégszilánkokat, hogy helyenként üvölteni lett volna kedvem. Az, hogy fájt, nem mond el semmit abból, amit éreztem. Aztán mikor már majdnem kicsordult a könnyem az erős szembeszélben, elbringázott mellettem egy vihorászó tinilány csapat. A viking vér, ugye...

r0003092.JPG

r0003093.JPG

r0003095.JPG

r0003096.JPG

r0003097.JPG

r0003098.JPG

r0003101.JPG

r0003102.JPG

A vihart leszámítva semmi újdonság nem volt. A szokásos szálloda, a szokásos étterem és a szokásos futókör. Na jó... Életemben most először tolattam hátsó kamerás autóval. Jópofa.

Másnap, a továbbra sem kicsi szélben, minden erőlködés nélkül lettem 16. egy tóparti Strava szegmensen. Bár semmi értelmét nem látom a rövid, sík szegmenseknek, de ha legközelebb itt járok, megnyomom jobban.

Volt persze kajálás is. Ez itt lent a szállodában lévő étterem valamilyen krémlevese (a sonkát természetesen nem ettem meg), amit egy vega mogyoró steak követett. Nem volt rossz.

wp_20160201_20_11_53_pro.jpg

wp_20160201_20_38_45_pro.jpg

Ennyi. Legközelebb Helsinkibe megyek, márciusban. Napsütést és enyhe időt rendeltem.

INOV-8 TrailRoc 235 - 1500km után

Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy ez volt az eddig legjobb terepcipőm. Kényelmes, pont annyira bütykös, amennyire Magyarországon arra szükség van, jól szellőzik, és ami a legfontosabb: tökéletes a talpa. Rugalmas és vékony, de csak épp annyira, hogy az még nem veszi el a talajérzet örömét.

Persze semmi sem tart örökké, és ez is pont úgy pusztult el, ahogyan az előző INOV-8 cipőm. Szétszakadt a felsőrésze. A bütykei is koptak persze, de ez annyira nem zavart. Az extra szellőzők viszont annál inkább. :)

trailroc235-1500-03.JPG

trailroc235-1500-02.JPG

trailroc235-1500-04.JPG

trailroc235-1500-05.JPG

trailroc235-1500-01.JPG

trailroc235-1500-06.JPG

Ahogy mondtam, tetszett a talpa - meg kellett néznem belülről! :) Íme a művelet és az eredmény:

trailroc235-1500-13.JPG

trailroc235-1500-07.JPG

trailroc235-1500-08.JPG

trailroc235-1500-09.JPG

trailroc235-1500-10.JPG

trailroc235-1500-11.JPG

trailroc235-1500-12.JPG

Kopó réteg, némi keményebb gumi a védelemért, és egy kis szövet az egész tetején. Tényleg nincs sarokemelése, viszont egy kicsit megtámasztja a lábboltozatot a középpen enyhén megnövelt vastagságú gumiréteg.

A lábujjak alatti kis piros izéktől valahogy többett vártam. Az utolsó képet elnézve viszont nem nagyon hiszem, hogy sok szerepük lenne. Ja! És érdekes módon a sarka egészen párnázott hátul.

Van persze egy nagyon vékonyka talpbetét, amit a rövidebb futásokra ki szoktam venni. Na, azt most pont nem vágtam ketté. A cipőfűzőket sem, mivel mindkettő tökéletes állapotban maradt, ezért inkább megőrzöm őket tartaléknak.

A legfőbb tanulság számomra az, hogy egy jó cipőhöz nem kell semmi trükk, csak egy funkcionális, tartós és egyszerű dizájn és persze egy kevéske minőségi alapanyag.

Helyzetjelentés

Hát, ez nem volt semmi!

Novemberben volt egy rövidke utam a finn csapatomhoz. Minden jól ment, futottam is egy egészen gyorsat. Aztán ahogy hazaértem, minden szétesett körülöttem. Meghúztam a hátam kuka cipelés közben, lett egy kazalnyi céges és magánéleti problémám, egyik a másik után. Szép ritmusosan, heti adagokban borult rám lassan minden. Aztán mire nagy nehezen megoldottam vagy leszartam mindent, amit csak megoldanom és leszarnom kellett, leesett az első igazi hó. Az első igazi hó pedig majd' egy hónapra szervizbe küldte feleségem kocsiját, ami belőlem családi söfőrt csinált, elvéve az időt minden mástól.

Mindegy, vége. Újra futok. Kurvára itt volt már az ideje. 

Mivel fényképelek?

Mivel már kérdeztétek párszor, így íme a válasz: alapvetően három, fényképezésre többé-kevésbé alkalmas eszközzel készítem a blogomon látható fotóimat.

RICOH Digital GR

Csúnya kis kompaktnak kinéző gépem az elsődleges választás ha szép helyre megyek, de vele készültek a termékfotóim is. Kicsi, könnyű, de mégis erős magnézium háza eddig sikeresen megvédte mindentől, amit csak négy kontinensen kaphatott. Szenzora APS-C méretű, ami megegyezik a nem felsőkategóriás tükörreflexes gépek által használttal, 16 megapixel felbontása pedig több mint elég bármire.

A lenti képen látható optikai kereső levehető, nem is igen használom.

RICOH GR + GV-1

Untitled

ORD

Trail

Kicsiny objektívje fix látószögű (értsd: nem lehet zoomolni), ami előny, mert hamar megtanlhatod azt a látószöget látni, és ennek megfelelően témákra vadászni. Nem lehet így persze mindent lefényképezni, de azt pár dolgot, amit igen, azt viszont nagyon jól, szépen komponálhatod már a gép bekapcsolása előtt.

GoPro Hero4 Silver

Elsődlegesen persze videófelvételek rögzítésére szolgál, ezért is vettem, de ha nincs más, akkor ezzel is lehet fényképezni. Közel sem olyan minőségben persze, mint a fenti géppel, illetve a halszem torzítás is hamar unalmassá tud válni, de a semminél több.

Running

gopr0444.jpg

 

Nokia Lumia 925

Nem nagyon van nálam telefon futás közben, de ha mégis, akkor többnyire azt használom fényképezőgépként is. Ahogy a GoPro is, úgy ez is több a semminél, sőt, talán a GoPro-nál még jobb is, de ennyi. Ha csak lehet, kerülöm, nem is annyira a minősége miatt, csak valahogy olyan béna dolog telefonnal fénykéepzni. :)

És hogy miért Nokia? Nem én választottam, ez a céges telefonom. Mivel mindenre használhatom, így nincs szükségem másikra. Ami valszeg egy iPhone 4S lenne, mivel az még kicsi és alma (nem vagyok fanatikus, de mivel van otthon pár iPad, így nem kellene a fontosabb appokat újra megvennem mondjuk Android alá is).

Untitled

PDJA

 

+1: Canon IXUS 100 IS

Feleségem csöppnyi szappantartója sokáig az egyetlen zsebgép volt a családban, így azt használtam, amíg nem volt más. Könnyebben kezelhető és gyorsabb, mint egy mai telefon, de képminőségben semmivel sem jobb náluk. Manapság már egyáltalán nem használom, de nem okozna gondot, ha újra csak ez lenne elérhető.

Runners

Trees in the fog

Checkpoint

 

Egyéb

Ha nem akarsz víz alatt fényképezni, akkor nincs szükséged vízálló gépre. A sima kompaktok is jól viselik az esőt, ha pedig nagyon rákezd, tedd a gépet egy nylon szatyorkába.

A normális színek miatt mindenképp szükség van valami feldolgozó szoftverre. Nálam ez a fotós múltam miatt az Adobe Photoshop, de nem okvetlenül kell ágyúval lőni a verébre - jók az ingyenes megoldások is.

Ha érdekelnek a képeim, akkor azokat megtalálod a Flicker-en. Katt!

Minden oké!

Az elmúlt hetek, vagy inkább talán hónapok nem alakultak túl fényesen. Olyan "semmihez sincs kedvem" időszakom volt, ami az elmúlt két hétben szépen lassan el is múlt. Sajnos ezek a hetek sem alakultak futós szempontból túl jól - utaztam, aztán pedig hozzám jöttek vendégek, majd egy kis családi program is akadt.

Azt a keveset amit viszont futottam nagyon élveztem. A csúcs egyértelműen a mai terepfutásom volt. Semmi extra, 17k a szép őszvégi erdőben, gyönyörű napsütésben és rövidgatyában. Ritka ajándék ez novemberben... Na mindegy! Csak annyit akarnék mondani, hogy minden oké, nincs semmi zűr, futok tovább.

r0002937.jpg

Sőt! Úgy döntöttem, hogy nekiugrok annak, amit még most is csak nagy nehézségek árán tudok teljesíthetőnek nevezni. Viszont azt már talán ki merem mondani, hogy nem lehetetlen. Aztán majd lesz ami lesz. :) Drukkoljatok! Nem lehet elég korán kezdeni. :)

uth115.jpg