Felfelé gyenge vagyok, lefelé meg gyáva

A rohadék kullancslégy

2013. szeptember 17. - RabiMiki

Szeretem a természetet és szeretem a benne élő állatokat. Mindet, a nagy fehér cápától a faodvasító lóhangyáig. Kivéve a rohadék szarvas-kullancslegyeket, amiket egy szempillantás alatt kiirtanék a Földről, ha módomban állna.

Nem zümmög. Hátulról támad. Mindig, de mindig a térdhajlatomat csípi meg. Nem lehet lecsapni, mint egy szúnyogot, mivel lapos és kemény. Ha lesöpröm, azonnal visszarepül. A csípése után maradó hatalmas, fájó és viszkető duzzanat kb. négy nap alatt múlik el. Úgy-ahogy.

Az viszont piszok jó érzés, amikor az ujjaim közé kapva, a körmömmel kipréselem a beleit.

kullancslegy.jpgÍgy ni, rohadék!

A bejegyzés trackback címe:

https://ittfutok.blog.hu/api/trackback/id/tr995517216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MárkA 2013.09.18. 10:06:14

Hihi :-)
(füledbe még nem mászott be? űber...)

RabiMiki · http://ittfutok.blog.hu 2013.09.18. 17:24:17

@MárkA: nem, még nem, és remélem, ez így is marad. :)

Isarsturm 2014.09.03. 01:59:24

Kizárólag az ő tiszteletükre viszek magammal kirándulásaimra kullancsriasztó spray-t amelyet noha nem kifejezetten az élő jószágok lefújására ajánlanak, de e rohadék likvidálására egy ízben jobb híján kitűnően alkalmasnak bizonyult. Az idei első zaklatómon tettem próbára még június elején, épp egy erdei út szélén ücsörgő nyulat próbáltam volna lefotózni amikor váratlanul betámadott egy ilyen dög, sikerült elhessegetnem, de több éves tapasztalataimból kiindulva biztos voltam benne, hogy visszajön. Így is lett, második rohamát már felkészülve vártam, s sikerült még a levegőben telibekapnom, kéjes megelégedettséggel szemléltem amint a nyomorult pára vergődve hull alá, előadtam neki egy monológot, hogy mennyire nem tudom sajnálni, majd egy murvával darabokra morzsolva vetettem véget szenvedéseinek. Egyébként a térdhajlat mellett imád az ember hajában megkapaszkodni, és egynémely egyed a szemek iránt is élénk érdeklődést tanúsít.