Felfelé gyenge vagyok, lefelé meg gyáva

VérKör (77k)

2014. augusztus 31. - RabiMiki

A VérKör egy 77km hosszú "instant" körtúra a Vértes-hegységben. Teljesíthető gyalogosan, futva, vagy kerékpárral. A teljesítés választott módjától függ a szintidő. Mindenki akkor indul, amikor csak akar (ezért instant). Az időmérés az útvonal hat kijelölt pontján elhelyezett QR kód leolvasásán keresztül működik. További információ: www.verkor.hu

Hogy nekem ezt ki kell próbálnom, azt már abban a percben tudtam, amikor az év elején először hallottam róla. Egy ultra táv, ami áthalad Csákváron? Két utcányira a házunktól? Ott a helyem! A terv az volt, hogy valamikor szeptember vége felé, amikor még van 12 órányi a napfény (ennyi a futva teljesítés szintideje), de már nincs túl meleg, nekivágok. Aztán pár napja rájöttem, hogy ez nem fog működni. Szeptemberben a Vértes nagy részét lezárják - kezdődik a vadász szezon. Mivel a fejlámpát inkább kihagytam volna, így kedden rájöttem, hogy ha még idén meg akarom csinálni, akkor most szombaton kell nekiugranom a feladatnak. Regisztráltam, neveztem, mindent elolvastam, és elkezdtem nagyon izgulni.

Az útvonal letölthető GPX formátumban, amit mind a túra GPS készülékemre, mind a fenix2 órámra letöltöttem az ellenőrzőpontok koordinátáival egyetemben. Készítettem még egy "analóg" itinert is magamnak. Csak a célban tudtam meg, hogy ez is letölthető lett volna. :)

verkor00.jpg

Szombaton reggel 5:30-kor kelt az óra. Betolok egy banánt híg tejes-mézes kávéval, elrágcsálok egy fél energia sütit, bepakolok a hátizsákomba mindent, és elindulok kocsival Oroszlány felé.

verkor001.jpg

1. szakasz: Rajt - Csákányospuszta

Az útvonal az oroszlányi uszoda abalakában elhelyezett QR-kód leolvasásával indul. Mire odaérek és leparkolom a kocsit, már szépen kivilágosodott, így nem nehéz kiszúrnom a kód helyét. Elrendezgetem magamon a hátizsákom, aztán lekattintom a rajt kódot és elindulok.

Oroszlány, Majk, majd az ötödik kilométernél már Vértessomló. Az út enyhén emelkedik. Somló előtt van egy aprócska erdős rész, amibe egy szűk kis "rókalyukon" keresztül lehet bebújni. A közepén kis völgyecske és patak. Nagyon tetszik!

verkor01.jpg

A falu végétől elkezd emelkedni az út, és én érthetetlen módon beállítok egy új szegmens rekordot a Strava-n. Az útvonal első igazi kihívása a Vitány-vár meglátogatása. Kicsi a domb, de sziklás, gyökeres, meredek. Négykézlábas. A várat a nyár elején már meglátogattuk a fiammal, így csak egy fénykép erejéig állok meg, és már robogok is lefelé a KL jelzésen.

verkor02.jpg

Eseménytelen az utam a fába faragott Szűz Mária arcképig, amit észre sem veszek, annyira arra figyelek, hogy el ne vétsem az elágazást. K-ról át a K+-ra. Minden oké. Valami kis domb, és már rongyolok is lefelé. Itt kell lennie az elsó kódnak, száz méterrel az elágazás előtt, ahol visszatérek a K ösvényre. Hopp! Hiszen ez már a K! Na, akkor vissza... Futok vissza, de nincs sehol a VK jelű fa. Biztos, hogy ez volt az az elágazás? Újra le. Igen, tényleg ez. Oké, akkor újra vissza, GPS elő. Meg is lett a pont.

16,66km - 514m+ - 1:58:04 - 7:05 - 138bpm

2. szakasz: Csákányospuszta - Új-osztás

A Mária-völgy gyönyörű! Jó nagy sziklák, köves és helyenként elég meredek ösvénnyel. Kemény, és igyekszem nem túltolni, hiszen nagyon az elején vagyok még.

verkor03.jpg

Most már a fafaragást is észrevettem. :)

verkor04.jpg

Körtvélyespusztán két elágazást is benézek, de mindkettőt viszonylag hamar észreveszem és javítom. Nem igazán használom a GPS-t, a saját itineremmel megyek. A gond csak az, hogy néhány elágazásból egyik irányba sem látszik jelzés. Ilyenkor tippelek. Minden átkozott alkalommal rosszul. :)

Ettől eltekintve könnyű az utam Új-osztásig, ahol ezúttal könnyedén rálelek a VK fára. Van némi kilátás is.

verkor05.jpg

6,65km - 252m+ - 49:54 - 7:41 - 137bpm

3. szakasz: Új-osztás - Csákvár

A korábbiakhoz képest unalmas és könnyű szakasz vezet Csákvárra, a Vadászkápolnához. Új-osztásról le a Fáni-völgyi aszfaltra, amin elég gyakran futok, bár ellentétes irányban. Nem örülök az aszfaltnak, bár legalább haladok. A völgy végén aztán újra terep, a Meszes-völgyön fel a Három Szarvas útig. Régebben gyakran montiztam erre. A Három Szarvas útnál átállok az S ösvényre, ami az utolsó szakasza a leghosszabb edzőkörömnek.

verkor06.jpg

A Vadászkápolnánál vár a Családom.

12,87km - 162m+ - 1:27:00 - 6:46 - 136bpm

4. szakasz: Csákvár - Gém-hegy

Már csak pont egy maraton van hátra, vetem oda a fiamnak. Elrágok egy fél banánt és megyek is tovább. Ezt a szakaszt tényleg nagyon jól ismerem. Át Csákváron a Z jelzésen, majd fel a Gém-hegyre. Csákváron, ahogy az ismerős utcákon futok, kezd nagyon melegem lenni. Nincs semmi árnyék. Hát igen, nem véletlenül szerettem volna szeptemberben futni. Örülök, mikor végre visszaérek az erdőbe.

verkor07.jpg

A negyedik pontnak a helyét jól ismerem, több hónapja már, hogy kiszúrtam egy családi kiránduláson. Nincs térerő, így egy kicsit sétálnom kell tovább Gánt felé, mire sikerül regisztrálnom. Nem gond, valahol olvastam, hogy ez lesz. Telefonnal a kezemben nem merek futni, még csak két hete kaptam, nem kellene lezúznom.

8,38km - 177m+ - 1:06:43 - 7:58 - 139bpm

5. szakasz: Gém-hegy - Géza-pihenő

Kicsit még felfelé haladok a Gém-hegy tetejéig, ahol arcon vág a meleg. Innentől hosszú kilométereken át nincs semmi árnyék. Tipikus vértesi, ligetes hegytető. Jóval Gánt után lesz majd csak újra némi árnyék. A csúcsról egy elég technikás lejtő következik Gántig. Szeretem ezt a szakaszt felfelé futni, talán jobban is megy, mint lefelé.

Itt veszem észre, hogy fáj a jobb lábamon a kisujjam. Érzem ahogy egy hólyag növekszik rajta. Igyekszem úgy lépni, hogy ne nagyon terheljem. Láttam egyszer egy képet valakinek a kisujjáról, ami szinte ki sem látszott egy hatalmas nagy véres hólyagból. Tutira veszem, hogy az enyém is olyan.

verkor08.jpg

Mire beérek Gántra már folyamatos a fájdalom. Melegem is van. Kezdem utálni ezt az egészet. Több mint 45 kilométeren vagyok túl, de még nagyon sok van hátra. Ki kellene szállni.

verkor09.jpg

Van itt egy közkút, ami általában működik. Leülök a mellette lévő fa árnyékába, megiszom a magammal cipelt mindkét VitaTigrist, feltöltöm a hátizsákom tartályát, és átgondolom a lehetőségeimet. Jó lenne kiszállni, kényelmes, fájdalommentes. Egy sms a szervezőknek, egy hívás a feleségemnek, és fél óra múlva már otthon is lehetek. Rose-fröccs! Vagy mehetek tovább úgy, hogy minden lépés fájni fog. Minden rohadt lépés harminc valahány kilométeren át!

Az eredeti célidőm tíz óra volt, amit eddig kényelmesen hoztam, sőt, némi előnyöm is volt. Ezt nyilván buktam. Viszont bár lassan, de még fájós lábbal és bebiceghetek valahogy szintidő alatt. Rengeteg időm van. Arról nem is beszélve, hogy nagyon akarom azt az érmet, és nagyon akarom ezt a 77km-t. Végig! Úgyhogy felállok, és elkezdek kocogni. Aszfalt, ami nem segít, de el tudom viselni.

Gánt után következik az egész táv számomra legpusztítóbb szakasza. Hosszú, unalmas, kitett szekérút. Sehol egy árnyék. Meredeken tűz rám a déli nap, pillanatok allatt megszárad a fejemre húzott vizes csősál. A vállamon üldögélő kisördög elégedetten röhög.

Nagy sokára visszaérek a fák közé, majd elhaladok a Géza-pihenő mellett. Itt még sosem jártam, de nincs kedvem még azt az extra öt métert sem megtenni érte. Majd máskor. Innen még egy kilométer és el is érem az ötödik pontot.

9,83km - 254m+ - 1:34:55 - 9:39 - 134bpm

6. szakasz: Géza-pihenő - Várgesztes

Hét és fél óra alatt érek el az 56. kilométerhez. Tök más terep, de ilyen hosszú volt a Mátrabérc. Az keményebb terep volt, de nem volt semmi bajom. Most van és fáj. Lassan, de tudok kocogni. Az ösvény kellemesen lejtős. Látok egy csomó őzláb gombát.

verkor10.jpg

 

Aztán újra kiérek a fák közül. Tűz a Nap, fáj a lábam, porzik az út. Ráadásul elkezdtek fájni a lábpárnáim is. Kényelmesen futható szakasz lenne ez a K ösvényig, de én szinte csak sétálok néha-néha belefutva. Egyszer már jártam erre, évekkel ezelőtt.

Mindszentpuszta után rátérek a K-ra, ami egy újabb ismert szakasz. Nem felejtek el felkapni egy botot, hogy utat vágjak magamnak a csalánoson át. Pár azért csak megcsíp. Másodjára érintem az aszfaltot. Innen már csak négy kilométer Kőhányásig, de még egy hosszú emelkedő. Ezen a szakaszon én tartom a Strava rekordot, de most eszembe sem jut futni. Elmegy mellettem egy bringás. Alig gyorsabb nálam, tudunk beszélni. Kiderül, hogy ő is a VérKört tolja, és hogy van mögöttem pár órával egy második futó is. Ha mindketten ügyesek vagyunk, a másik futó lesz a huszadik sikeres teljesítő. A bringás haverja nem is megy el mellettem, egy tempóval megyünk felfelé, a Csáki-vár mellett.

A célban tudom meg, hogy a bringásnak nem sikerült. Tizenhárom másodperccel csúszott ki a nyolc órás keretből.

Három kilométer lejtő és kocogás, le Kőhányásig. Kint van a Családom, aminek nagyon örülök. Iszok, kiszórok mindent a hátizsákomból, és megyek. Fél liter vizem és egy gélem maradt. De már csak tizenkét kilométer és van még majdnem három órám! Az a hülye hólyag. Még innen is lenne esélyem tíz órán belül beérni, ha nem fájna úgy... Mindegy! Igyekszem nem foglalkozni többet a tíz órával, az új cél a szintidőn belüli teljesítés, nem elfelejtve, hogy még vezetnem is kell.

Várgesztesig egyetlen emelkedő maradt, amit végig sétálva teszek meg. Találkozom Eszti kollégámmal és a családjával. Elsőre meg sem ismer. :)

Rátérek az S ösvényre, eligazítok két lovas lányt, és regisztrálom az utolsó pontot a cél előtt.

16,93km - 374m+ - 3:04:22 - 10:29 - 121bpm

7. szakasz: Várgesztes - Oroszlány

Benyomom az utolsó gélt. Az órámra nézve látom, hogy három órája nem ettem semmit. Valószínűleg ezért is volt ekkora szenvedés ez a rész. A gél hamar rendberak. Egy rövid pisiszünet, egy gombafotózás, és szinte "repülök" Majk felé.

verkor11.jpg

Ez a szakasz teljesen ismeretlen számomra, és elég rosszul jelölt. Kétszer el is vétem. Az egyik alkalommal fél kilométer extrát gyűjtök be, de már nem érdekel.

Elfutok a Bányamúzeum bejáratát jelző görbe bánya-támoszlopok mellett. Állítólag az egyik volt kollégámék állították. Újra aszfalt. Majk. Kiiszom a hátizsákom.

Két évig dolgoztam Oroszlányban. Soha nem neveztem volna szép városnak. Most mégis, ahogy kocogok befelé a Majki úton, gyönyörűnek látom. Oroszlány tábla! Te csodás!

Valamiről még akartam egy képet csinálni, de nem igazán sikerült.

verkor12.jpg

Két kilométer és már ott is vagyok a célban. Tizenkilencedik sikeres teljesítőként, jóval szintidőn belül. A szervező csapat kint vár és tapsolnak. Regisztrálom a cél kódot, kezet rázok és beszélgetek a srácokkal, akikkel most találkoztam harmadszor.

8,67km - 56m+ - 1:16:32 - 8:50 - 119bpm

verkor13.jpg

 

Sikeresen hazavezetek, majd egész este a legújabb és legszebb érmemet nézegetem. A kisördög sértődötten kussol a vállamon.

A bejegyzés trackback címe:

https://ittfutok.blog.hu/api/trackback/id/tr536652795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rezirap 2014.09.02. 10:42:19

Oszt hol maradt a Rosefröccs?!
Azért jár a BigUp!!!

skx007 2014.09.07. 16:01:46

Gratulálok, megérdemled a rozéfröccsöt :)

A fényképen azt a Carbosnack-et nem ismertem, de szimpatikus, mert kevesebb, mint fele az ára az Ethicsport géljének.

RabiMiki · http://ittfutok.blog.hu 2014.09.07. 17:33:40

@skx007: Számomra ez az egyetlen gél, amitől nincs azonnal hányingerem. Sőt! Ez egész finom! Ez a kupakos megoldás pedig pedig sokkal tisztább, mint a kiharapós... :) Az skx007 az egy Seiko búvár, nem?