Felfelé gyenge vagyok, lefelé meg gyáva

Hó és hóvirág és egy huszonhárom perces ezer

2015. március 22. - RabiMiki

Utolsó hosszabb futásomra indultam a VTM Ultra előtt, ezúttal a Bükkbe. A szokásosnak mondható 25km-es körömet szerettem volna viszonylag könnyű tempóban teljesíteni. Ennek az útvonalnak az az érdekessége, hogy a VTMU-val megegyező a benne található pozitív szint (1250m), igaz, kevesebb mint fele akkora távon.

Minden a szokott módon indult, zökkenőmentesen jutottam fel Ómassáról Bánkútra, majd tovább a Bálvány tetejére. Útközben volt egy kis hó és egy túrázó nyugdíjas csoport. Könnyen ment a futás.

bukk01_1.jpg

bukk02_1.jpg

bukk03_1.jpg

A Petőfi-kilátónál meg sem állva loholtam tovább Nagyvisnyóig. Ez egy igen hosszú lejtő, helyenként kicsit meredekebb, mint ami még jólesően futható. Mivel ez a Bükk árnyékos fele, így itt egy kicsit hűvösebb volt mint felfelé, de összességében nem bántam meg, hogy reggel rövidgatyát húztam.

bukk04_1.jpg

A falu határából visszapillantva szépen látszott a hegylánc, amin már sikeresen átfutottam. Mostanában jöttem rá, hogy szeretek hátrafelé nézelődni - növeli az önbizalmam.

bukk05_1.jpg

Öt perc alatti tempóval robogtam át Nagyvisnyón, közben elrágcsáltam a magammal hozott gyümölcs szeletet. Egy jobbos a Fapumánál, és már másztam is fel a két dédesi csúcs felé. Lassú, kemény emelkedő a várhegyig. El is felejtettem fényképezni.

Itt egy meredek lejtő következik a völgy aljáig, ami sosem ment gyorsan. Mostanra sajnos teljesen összejárták az erdészeti gépek a laza talajt - őszintén meglepett, hogy nem taknyoltam el, míg leértem a völgybe a patakhoz.

Egy hosszú, egyre meredekebb emelkedő vezet a Verebec-nyeregig, amit az utolsó 100 métert leszámítva végig tudnék futni. Most nem tudtam. A jelzett ösvény szinte eltűnt a rádőlt fák alatt. Huszonhárom perc kellett a következő kilométer  leküzdéséhez. Huszonhárom! Hol a fák alatt, hol rajtuk keresztül kellett másznom. Minden volt ez, csak nem futás.

bukk06_1.jpg

bukk07_1.jpg

bukk08_1.jpg

Aztán persze vége lett ennek is. A nyeregnél fényképeztem pár hóvirágot, aztán zúztam is lefelé az Ómassa határában lévő Jubileumi-forrásig.

bukk09_1.jpg

bukk10_1.jpg

bukk11_1.jpg

Már "csak" Ómassa tetejéig kellett felfutnom a kocsimig. Nem szoktam szeretni a végén ezt a meredek, aszfaltos utat. Most sem szerettem, pedig jól ment.

Azt hiszem, kellene találnom valami jobban futható hegyi útvonalat Miskolc környékén. Az sem baj, ha hosszabb mint ez, hiszen minden erdőben töltött perc duplán hasznos. Egyfelől addig is erősödök, másfelől pedig addig sem kell anyósoméknál üldögélnem. Win-win.

A bejegyzés trackback címe:

https://ittfutok.blog.hu/api/trackback/id/tr687291181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2015.03.23. 06:16:25

ez egy remek útvonalnak hangzik. a szinthez és a nehézségekhez képest gyorsan lenyomtad, azt hiszem nem próbálok lépést tartani veled a VTM-en. :)

RabiMiki · http://ittfutok.blog.hu 2015.03.25. 19:55:36

@rrroka: igen, ez egy szép útvonal, és a problémás rész kerülhető egy másik jelzett ösvényen. Bár úgy kicsit kevesebb a szint.

rezirap 2015.03.27. 12:19:40

A dzsungelharc ismerős sajnos, a Budaiban én is "futottam" bele ilyenbe decemberben.Ha nem felejtem küldök majd egy két jó javaslatot a bükkből szintezésre, legközelebbre!