Tanultam én hőtant épp eleget, és most már azt is tudom, hogy tök feleslegesen. A három főtétel (csak én akarom mindig főtt ételnek ejteni?), a terjedésének módjai mind csak üres humbug. Az igazság ugyanis az, hogy a hő egy kis manó. Ez a manó pedig a cipőkön szeret ülni, és minél több van belőle (mármint manóból), annál erősebben húzza lefelé és hátrafelé. Ha pedig igazán sok manó gyűlik össze, akkor még a fejedre is felmásznak hogy elszívják előled a levegőt.

Ezt ma délután óta tudom, amikor sikertelen kísérletet tettem a szokásos keddi gyors 5k lefutására. Már az első bemelegítő kilométernél éreztem, hogy ez kemény lesz. Szó szerint hullámzott a hőség a nádas felől, de azért csak belekezdtem. Amikor a harmadik kilométerem már csak 4:30-ra ment, megálltam egy nagyobb fa árnyékában, és szuszogtam kicsit. Mivel semmi értelmét nem láttam erőltetni azt, ami nem megy, így a kocsimig hátralévő hármat szépen lazán 5:10-es ezrekkel lekocogtam. Mindössze hét kilométert futottam, de mégis teljesen kiszáradtam. Szó szerint folyt rólam az izzadság. A kocsim 37°C-ot mért.

Ha jól látom szerdától lehűl majd az idő, és ha szerencsém lesz, akkor a vasárnapi Börzsöny Trail rajtára egész kellemes futóidő kerekedik.