Szombat este méltó módon ünnepeltük meg az év (majdnem) leghosszabb napját. Pók Janó szervezésében lehetett futni a szokásos agárdi parkolóból Velencén át a Bence-hegyre, majd a kilátótól vissza. Nem voltunk túl sokan, talán hatvanan, és abból páran csak Velencéig mentek, majd onnan vissza a parkolóban. Nekik ez így kb. 13km volt.

Mikor eldurrant a rajtot jelző papírzacskó, még viszonylag világos volt. Kb. 1km után értem be az első két futót, és szépen mögöttük haladtam nagyjából 4:40-es tempóval. Nem volt túl meleg, minden rendben ment, bár kicsit álmos voltam. Az új bringa úton futottunk, ami kicsit kacskaringós, viszont sokszor ment ki egészen a partig, ami nekem nagyon tetszett. Mondjuk a sok bogár nem annyira. Itatópont Velencén, de nálam volt kézikulacs, így meg sem álltam. Valahol az új Korzón ért be még két futó, aztán megkezdtük a mászást a Bence-hegyre. Janó világító mécsesekkel jelölte ki a kritikus fordulókat. Nem a szerpentinen mentünk, hanem egy kis utcán egyenesen fel a csúcsra, a kilátó melletti parkolóig. Kemény volt, előztem egy bringást. Hatodiknak értem fel, aztán loholtam is lefelé. A futók többsége akkor kezdte meg a mászást, amikor én már teljesen leértem a hegyről.

Természetesen eltévedtem egy kicsit Velencén, kb. 500 métert adtam hozzá a teljes távhoz. Még egy zsákutcát is sikerült találnom. Az fájt. :)

Visszaúton az egyik kocsmából a Mr. Alkohol szólt, és én elégedetten állapítottam meg, hogy nem felejtettem el behűteni az esti sörömet. Annyira jó vagyok!

Ötödiknek értem be, mivel volt egy előzésem a fenti itatónál. Futás utána térdig megmártóztam a tóban. Már jó! Aztán evés-ivás és már indultam is.

22,94km - 139m+ - 1:50:30 - 4:49 - 157bpm