Hát, ez nem volt semmi!

Novemberben volt egy rövidke utam a finn csapatomhoz. Minden jól ment, futottam is egy egészen gyorsat. Aztán ahogy hazaértem, minden szétesett körülöttem. Meghúztam a hátam kuka cipelés közben, lett egy kazalnyi céges és magánéleti problémám, egyik a másik után. Szép ritmusosan, heti adagokban borult rám lassan minden. Aztán mire nagy nehezen megoldottam vagy leszartam mindent, amit csak megoldanom és leszarnom kellett, leesett az első igazi hó. Az első igazi hó pedig majd' egy hónapra szervizbe küldte feleségem kocsiját, ami belőlem családi söfőrt csinált, elvéve az időt minden mástól.

Mindegy, vége. Újra futok. Kurvára itt volt már az ideje.