Kész! Az idei év első futós célja kipipálva - futottam öt kilométert húsz perc alatt. Van, akinek ez csak egy átlagos délutáni kocogás, de nekem elég keményen meg kellett dolgoznom érte. Minden relatív. Középsuliban az osztálytársaim közül páran (mondjuk tényleg nem túl sokan), úgy hozták ezt a tempót, hogy a futópályáig sétálva elszívtak egy cigit. A tüdőt is be kell melegíteni - ez volt a koncepció. :) Én viszont sosem voltam ilyen gyors, így különösen örülök, hogy most vénségemre ennyire megtáltosodtam.
Az útvonal közel sem ideális. Van benne pár kanyar, kátyú, forgalom, és persze egy visszafordulás. Biztosan gyorsabb lennék egy nyíl egyenes szakaszon vagy futópályán, de ahogy most látom, ezt már soha nem fogom megtudni. Élvezek ennyire gyorsan futni, de ez nem az én távom, nagyon nem. Azt gondolom, úgy érzem, hogy én az a fajta futó vagyok, aki fejben erős és nem lábban. Így inkább a lassú és hosszú távok fekszenek, mintsem a gyors rövidek. Ez van.
Mostantól a két tavaszi ultra versenyemre (VTM és UTH) való felkészülésem kerül előtérbe, ami miatt kicsit igazítanom kell a heti rutinomon. Marad a keddi gyorsítás, de nem fogok többet 400 métereket futni, magamhoz képest őrült tempóban. Helyette lesznek sokkal hosszabb résztávok (1-3k), persze lassabban, és tempó futások, valahol 160bpm környékén. Mindennél persze sokkal fontosabb hogy hétvégenként újra hosszúkat fussak, normál heteken olyan 30-35k körülieket.
Van két alacsony prioritású, de izgalmas tervem is, ami szintén a hosszú futásokhoz kapcsolódik. Lekocognám az egyik 50km-es bringaköröm aszfalton, áprilisban, illetve talán szintén ebben a hónapban szeretnék egy olyan hetet, aminek minden napján futnék egy félmaratont. Ez utóbbi családilag is necces, szóval majd elválik... :)
Végezetül pedig, bár talán ezzel illett volna kezdenem - miért sikerült? Utólag visszatekintve: tök egyszerű. Három dolgot csináltam. Egyrészt gyakoroltam a (szinte) pontosan 4:00perc/km-es tempót. Ezt 1000m-es tempóváltogatással tettem, a célja pedig az volt, hogy "érezzem" ezt a tempót óranézegetés nélkül is, illetve hogy javítsam a mozgásom hatékonyságát ezen a tempón. Aztán voltak a gyorsabb rövidebb (4-600m) résztávok. Ezekkel az edzésekkel olyan extrém terhelésnek tettem ki magam, amire elvileg a gyors adaptálódás, fejlődés a szokásos válasz. Végül pedig csökkentettem a többi futásom intenzitását (mondjuk ebben a havazás nem volt társam), hogy minél kipihentebb lehessek a gyors edzésekre. Jellemzően a hétfői pihenőnapom után gyorsítottam, a többi lassú kocogás volt. Néha-néha megnyomtam a csütörtöki rövidebbet, ha olyan kedvem volt. Ennyi. Bárki utánam csinálhatja, és valszeg ennél gyorsabb tempón is működne ez a megközelítés. Bár én ezt sosem fogom megtudni. :)