Nem akarok felkelni. Fáradt vagyok és álmos, az ágy pedig olyan jó meleg. Átnyomom az ébresztőt hétről nyolcra. Másodjára két disznó üvéltésére ébredek - a szomszédunk disznót vág. Remek. Ki sem kell néznem az ablakon, hallom az ereszcsatornában zubogó víz hagját. 

Egy sajtos rúd tegnapról, egy banán, egy tejes kávé mézzel. Majd kicsivel több víz, mint amennyi még pont jólesne. Nincs kedvem ehhez az egészhez. Semmihez nincs kedvem. Mosakodás után nagyon szeretnék pólót és melegítőt húzni, de aztán csak magamra rángatom a futós cuccom.

Mi lenne, ha ezt most nem nyomnám? Még sosem futottam ekkorát alacsony pulzuson. Szép kényelmesen körbedöcögném a tavat, csak semmi kapkodás. Jó tervnek hangzik. Könnyűnek, kényelmesnek. Nincs kedvem megfeszülni.

Aztán egyszerre tisztábbá válik az ég. Még az autóm is észreveszi, és átkapcsol nappali belső világításra. Jó reggelt, haver! Kinyitom a tetőablakot, élvezem a friss levegőt. Nem is olyan rossz nap ez.

Mire beállok a parkolóba már kész az új terv. Nem fogok totyogni. A tavaszinál jobb tempót akarok. Nem mondom, hogy jobb időt, mivel most hosszabb lett az útvonal, de mindenképp gyorsabban akarok futni. Akkor 4:59 lett az átlagom, nagy szenvedések árán.

Elkattintok pár képet, dumálok kicsit a Hosszútáv Blog szerkesztőségével, majd elindulunk.

Egy kis összeszokott csapathoz csapódok, pont azzal a 4:50 körüli tempóval haladnak, amivel én is szeretnék. Minden rendben, gyorsan telnek a kilométerek. Mire észbe kapok, már az arborétum felé közeledünk azon a bizonyos emelkedőn. Gyakorlatilag nem is lassulunk. Eddigre már elment a csapat fele, hárman maradtunk ezen a tempón. Az arborétum után ráfordulunk a lejtőre. Két társam nagyon lassúnak tűnik, nem akarják kihasználni a lejtő kínálta lehetőséget. :) Ellépek tőlük. Az M7 alatt futva benyomom a magammal hozott gélt. Meglepően kicsi, csak 20g az egész. 15. kilométer letudva.

Egy perc múlva úgy érzem, mintha tűz áradna szét bennem - működik a cucc. Nem tudok nem gyorsítani. Rohanok Pákozd felé. Rápillantok az órámra: 4:35. Azta...

Janó precíz útmutatással látott el minket a rajt előtt: -Pákozdon arra futtok amerre akartok. Én a tavaszi útvonalat nyomom, kicsit hosszabb, mintha végig kint maradnék az úttesten. Strava második leszek az első emelkedőn. Persze ezt még akkor nem tudom, csak érzem, hogy nagyon jól megy.

Ki balra Pákozdól, valamiért utálom ezt a szakaszt. Tavasszal itt fogytam el. Most nyoma sincs a fáradságnak. Észre sem veszem a felüljáró hupliját. Itatópont. Kérdezem, hogy lesz-e még egy a csónakkikötőnél? Lesz. Oké, akkor nem kérek semmit. Nyomás tovább.

Újabb balos és vissza is értem a déli bringaútra. Erre edzek keddenként. Ismrem az összes fát. Jól jönne már egy kis kóla. Elfutok egy új kilátó mellett, majd odaérek a csónakkikötőhöz. Nincs asztal. Nincsenek előre kikészített poharak. A segítők a sáros parkolóban álló és zárt kocsijuk felé invitálnak. Egyél-igyál! Kizárt, hogy megálljak, kizárt, hogy kivárjam, míg kinyitják és töltenek valamit. Hagyjuk, kiáltom, és megyek tovább.

Legutóbb Velencén ittam, az első pontnál, kb. a 7. kilométeren. Azóta semmi, és kezdek szomlyas lenni. Éhes is. Kellene egy kis cukor. Kellett volna az a pár korty kóla. Öt fölé megy a tempóm ott, ahol a négy alatti futást gyakorlom. Nincs ez így jól. Már olyan kevés van hátra. Elkezdem keményebben nyomni, és csodák-csodájára sikerül. Visszagyorsulok. Az utolsó kilométeren még sikeresen bokáig csobbanok egy pocsolyába. Mondjuk nem nagy gond, már úgyis bőrig áztam.

A célban nincs senki. Senki. Pár ember öltözködik a kocsiknál, de ettől eltekintve cseljes a csönd. Csak az eső esik, de azt már észre sem veszem. Ha jól számolom, kilenecedik lettem. Jól ment. Tök jól. 

Nincs elszálló pulzus, de van negatív split (gyorsabb második fél). Kellene már futnom egy rendes városi maratont.

Oké, ez most nem kimondottan futós kütyü, de talán érdekes lehet. Egy éve már, hogy napi szinten használom a Suunto (és egyben az egész világ) legfejlettebb outdoor óráját, gondoltam írnék róla pár sort.

Suunto túra órák

A Suunto jelenleg három különböző, alapvetően túrázásra szánt modult gyárt, amiket aztán ezernyi féle tokban árul. A legrégebbi a Vector és X-Lander típusokba kerül. Strapabíró, egyszerű szerkezet, klasszikus hét szegmenses kijelzővel. A második a Suunto prémium kategóriás termékeiben, az Elementum Terra sorozatban található. Ez sem túl komplikált, bár ennek a modulnak árul el a főképernyője legtöbb információt a környezetünkről, itt mégis a fő szempont a megjelenés volt. Nagyon szeretnék egyet! :)

Suunto Vector

Suunto Elementum Terra

A harmadik, legmodernebb, legtöbb funkcióval felruházott típus kerül a Core modellekbe. Ez az a típus, amiről most írni fogok egy kicsit.

Szenzorok

Altimeter, Barometer, Compass - magasságmérő, légnyomásmérő, iránytű. Általában ezt a három funkciót tartalmazza egy tipikus túra óra, és nincs ez másként a Core esetében sem. Ezért is hívják az ilyen kütyüket ABC óráknak. A fentieken kívül található még benne egy hőmérséklet szenzor is, továbbá az első két funkcióra használt légnyomás szenzor mélységmérőként is funkcionál ha épp merülnénk egy kicsit. Mendezen szenzorok által biztosított funkciók az óra három fő üzemmódjában érhetők el. Az épp aktív üzemmódról  a kijelző alsó harmadánál lévő státus sor ad tájékoztatást - az aktív mód nevének bekeretezésével.

Főképernyő - TIME

Gyakorlatilag ez a karóra funkció, megspékelve pár extrával. A kijelző középső, legnagyobb cellájában mindig a pontos idő jelenik meg - választható hoogy 24 vagy 12 órás üzemmódban. A felső cella sajnos mindig üres. Nem értem, hogy miért, hiszen nagyon jó lenne ott is látni valamit. Az alsó cellába viszont egy csomó információ kerülhet, amik között a View gomb nyomogatásával válogathatunk.

Ahogyan a fenti képeken látszik, megjeleníthetjük a napot és dátumot, a másodpercet, egy második időzónát (én ezt valójában az otthonira használom, ha utazom), a napfelkelte/naplemente időpontját egy választott városra (Magyarországon csak Budapestet ismeri, de ez nem gond, kicsi ország vagyunk). Itt érhető el továbbá a stopper és a visszaszámláló funkció is. Ha pedig azt szeretnénk, akkor ez a cella is üresen maradhat.

A gombok nyomogatása után egy pár percig digitális másodperc mutatóként körbe fut a kijelző külső szélén két kis vonás, de aztán ez eltűnik. Ha az alsó cellát üresre állítjuk, akkor ez sem jelenik meg.

Ha az óra barométer üzemmódban van (akár manuálisan választva, akár automatikusan), akkor látható a kijlező tetején egy kis nyilacska., ami két rész részből épül fel. Mindegyik szakasza 3 órának felel meg, így a nyíl állása a a légnyomás változásának egyszerüsített trendje próbál lenni. Magyarországon elég ritkán tér ki, de láttátok volna mit művelt Kansas City-ben! :)

Légnyomás - ALTI & BARO

A légnyomás nem valami állandó dolog, folyamatosan változik körülöttünk. Változik akkor, ha például magasabban fekvő helyre mozgunk - ilyenkor csökken. Az időjárás változása is hat rá, miközben az alacsony- és magas nyomású légtömegek mozognak a fejünk felett a mért érték folyamatosan változik. Általában elmondhatjuk, hogy ha egy adott helyen csökken a légnyomás, akkor rossz idő közeleg, ha emelkedik, akkor pedig tisztul/javul a helyzet.

A gond az, hogy ez a két dolog többnyire egyszerre történik, így lehetetlen csupán egy mérésből megmondani, hogy mi is történik pontosan. Mozgunk felfelé egy hegyen, vagy épp vihar közeleg? Ez komoly pontatlanságot okozott a régebbi ABC órák mindegyikénél, de szerencsére a Suunto két ügyes megoldást is kiagyalt erre a problémára.

Egyrészt lehetővé tette, hogy a felhasználó állíthassa be az érzékelés típusát. Ha tudjuk hogy csak egy helyben ülünk egész nap, akkor az órát átkapcsolhatjuk Barometer profilra, ami ilyenkor minden mért változást az időjárás változásaként értelmez. Ha pedig hegyen kirándulunk, akkor átléphetünk Altimeter profilba, ahol minden változást szintváltozásként kezel. A gond ezzel az, hogy könnyű elfelejteni, és lássuk be, macerás is. Erre a "trükkre" egyébként a Vector és a Core modul képes.

A másik megoldás az un. Auto profil. Ilyenkor a légnyomás változásának sebességéből próbálja eldönteni egy egyszerű algoritmus, hogy mi is az érzékelt változás oka. Ha a változás gyors, akkor azt feltételezi, hogy mozgunk, és Altimeter módba vált. Ha pedig lassú, vagy épp nem történik semmi, akkor azt az időjárás változásának számlájára írja és Barometer profilra vált. Egyszerűnek tűnik, az is, de mégis remekül működik! Nem is értem, hogy miért nem alkalmazza más. Egyáltalán nincs ilyen a Casio ProTrek sorozatban, de még a Fenix2-től is kaptam viharriasztást miközben pizzázni sétáltunk a csalással. Röhejes... 

Az én órám aktiválása óta Auto profilban van, és hetente alig pár métert csúszik el, ami szép teljesítmény, hiszen minden nap ingázok a munkahelyem és Csákvár között.

A főképernyőről indulva a Mode gomb egyszeri megnyomásával jutunk a légnyomás képernyőre, ami fenti profiloknak megfelelően kijelezheti az épp aktuális magasságot (numerikusan) vagy a tengerszintre vetített légnyomást (grafikusan az elmúlt 36 óra trendjét és numerikusan is). Az alsó mezőben a View gomb nyomkodásával válthatunk a másodlagosan kijelzett értékek között (pontos idő, hőmérséklet, referencia magasság időjárás módban, eltérés a referencia magasságtól magasságmérési módban). Az óra egész addig ebben a módban marad, míg el nem kapcsoljuk.

Ahogyan a képeken látszik, a fenti cellában mindig a tengerszintre számított légnyomás jelenik meg (amit a magasság adatból és a mért légnyomásból számít), középen látható a légnyomás trendje (egy pixel fél órát jelent), az alsó kijelzés pedig itt is választható. Megjelenhet a hőmérséklet (kézen hordva természetesen pontatlan), innen indítható a naplózás, amiről majd később még lesz szó, a referencia magasság, a pontos idő, de akár üresen is maradhat.

Magasságmérő üzemmódban nagyon hasonló a helyzet, csak akkor fent a pontos idő, középpen pedig az aktuális magasság jelenik meg. Az alsó cella azonos adatokat mutathat, egyetlen újdonság a szintkülönbség mérése, amik kb. olyan mint a stopper (Start illetve Stop gombokkal működtethető), csak nem az idő múlását, hanem a magasság változást adja meg két pont között. Sosem használtam.

Iránytű - COMPASS

A harmadik üzemmód az iránytű. Szerencsére az órába épített iránytű un. 3D típusú, tehát nem kell tökéletesen vízszintben tartani a pontos méréshez. Ez nagy segítség egy csuklón hordott eszköznél.

A felső cella üres, középpem az irányszög, alul pedig vagy a pontos idő, vagy a fő égtáj angol rövidítése jeleníthető meg. Lehetőség van az irány rögzítésére is, és természetesen megadhatjuk a mágneses elhajlás mértékét is, amennyiben ismerjük. Ha rögzítettük az irányt, akkor a felső cellában egy nyíl, az alsóban pedig egy szöveges üzenet figyelmeztet rá, ha eltérnénk a helyes iránytól.

A nyíl nagysága arányos az eltérés mértékével.

Az iránytű nagyon gyorsan meríti az elemet, ezért egyrészt ilyenkor csak villogva működik a háttérvilágítás, másrészről pedig viszonylag hamar kikapcsol.

Naplózás

Lehetőségünk van hősies túránk magassági adatainak rögzítésére is. Állítható a mintavételezés gyakorisága, és összesen tíz bejegyzést tárolhatunk el. Ha átlépjük ezt a számot, a legújabb törli a legrégebbit (FIFO), kivéve, ha azt védetté tettük.

A rögzített adatokat grafikus formában is visszanézhetjük, és megtudhatjuk az összes emelkedés és süllyedés mértékét is.

Természetesen a búvár mód is naplózható.

Menü

Mivel mind a három kijelző mező/cella pontmátrix jellegű, így az óra könnyedén meg tud jeleníteni bármilyen szöveget is. Ez nagyon hasznos, mivel a sok funkció elég összetett beállítást igényel, de szerencsére ezt nagyon megkönnyíti, hogy az egyes menüpontok egyszerűen értelmezhetőek.

Kalibráció

A Core óra nyomásmérője és iránytűje is kalibrálható, ami roppant fontos, ha pontos méréseket szeretnénk. A nyomásmérőt kalibrálhatjuk ha a tartózkodási helyünkön ismerjük a tengerszinti légnyomást vagy a pontos magasságunkat. Az iránytű kalibrálásához csupán meg kell forgatni az órát úgy, hogy ne nagyon legyenek nagy fém tárgyak a közelben. Mindkét mutatvány kb. tíz másodpercig tart, és illik minden túra előtt megtenni.

Felépítés

A képeken az Alu White verzió látható a legolcsóbb gyári kaucsuk szíjjal, de rengeteg egyéb vezió létezik. Kapható műanyag, aluminium és acél óraházban, ásványi üveg vagy zafír kristállyal. Szíjból kapható hozzá sokféle kaucsuk és bőr, valamint néha-néha felbukkan aluminium is. A kijelző lehet pozitív (képeken) vagy negatív, ami sokak szerint dögösebben néz ki, de sokkal nehezebben olvasható.

Az óra a jól ismert CR2032-es típusú gombelemet használja, ami a felhasználó által cserélhető. Álítólag nagyjából másfél év alatt szív le egyet. Az enyém egy éves, még nem kezdett el reklamálni.

A gombok puhán járnak és zárhatók. A háttérvilágítás nagyon halvány, ami jó, mivel nem vakít el, így azonnal folytatható az esti túra. A kijelző kontrasztja állítható. Az enyémen viszonylag le van csavarva.

Az óraház meglehetősen nagy átmérőjú. Ez az aluminium fajta 49mm a gombok nélkül. Nem kicsi. A lenti képen a két másik digitális kijelzős órám között látható.

Miért?

A nagy kérdés persze az, hogy mi értelme van manapság egy ilyen órának, miközben ennyiért, vagy akár olcsóbban is, vehetünk GPS órát. Számomra a helyzet viszonylag egyszerű, ugyanis én nem sportolásra használom. Ez a hétköznapi órám. Nagyon szeretem hogy figyelhetem az időjárás változását, így tudom, hogy kb. mire számíthatok, ha majd elindulok futni. Hasznosnak találom a napfelkelte/naplemente kijelzést is. Nagyjából ez határozza meg ugyanis, hogy az adott napon kb. mikor megyek el futni. Hogy érdemes-e sietnem, vagy már úgyis mindegy...

Ez persze nem azt jelenti, hogy sportóraként ne lenne értelme. Egy csomó sport és talán mégtöbb sportoló van, ahol és akiknek a sebesség és távolság nem fontos információ. Vagy máshogy, mással mérik. Az emelkedés/süllyedés viszont fontos és szeretik egy pillantással ellenőrizni, hogy hol is tartanak. Tipikusan ilyen a hegymászás, sziklamászás, és a többi vertikális sport. Mindeközben az sem utolsó szempont, hogy nem kell azon agyalnod, hogy vajon feltötötted-e a GPS órádat tegnap este, vagy a futás/bringázás/túrázás felénél fog lemerülni. Ismét.

Hogy lehetne jobb?

Nekem összesen két dolog hiányzik belőle. Klassz lenne, ha a főképernyő felső sorára is ki tudnék rakni valamit. Mondjuk a légnyomás/magasság trendjét. Vagy az évszámot. Esetleg a naptári hét számát.

Másfelől igazán elfelejthetné már a SUUNTO a gombelemeket. Egy outdoor óránál bűn nem a napfényre bízni az óra áramellátását. Másfelől persze értem, hogy Finnországban a napfény az év szerencsétlenebbik felében ritka vendég.

Összefoglalva

Szép, strapabíró, okos és viszonylag ritka. Csak azt bánom, hogy nem az acél verziót vettem.

Úgy alakult, hogy ez a november az új útvonalakról szólt. Rögtön az első héten futottam egy "jót" a Bükkben. A kör jelentős része aszfalt, de van benne teljesen benőtt erdészeti út is, ahol még gyalogolni se nagyon lehetett. Persze voltak szép részei is, de azért nem hiszem, hogy még egyszer újra futnám.

A követkető hétvégén Csókakőről indulva futottam egy kicsit hosszabbat. Ez egy egészen jó útvonal lenne, bár az eleje és a vége követhetetlen. Sajnos az avar teljesen elfedte az ösvényeket, a jelőlések pedig erősen foghíjjasak. Ennek ellenére ide vissza fogok jönni hébe-hóba.

A következő héten csak a szokásos köreimet róttam, de egyszer azért elvittem magammal az új GoPro tartó rudamat egy próbakörre. Nagyon olcsón vettem az eBay-en, kíváncsi voltam, hogy működik. Háát... Jól működött. Aztán egy héttel később szétesett. :( Ennek ellenére ez egy jó dolog, sokkal stabilabb így a videó, mint amikor csak kézben tartottam a kamerát.

Végig szakadt az eső, bár ez a videón nem igazán látszik:

Aztán Gántról indulva futottam egy szintén új kört. Sikerült egy jó gyors és könnyű útvonalat összehoznom, ideális lehet akár gyorsító, akár alacsony pulzusos edzésekhez. A Géza pihenő után megálltam, hogy kivegyek egy kavicsot a cipőmből, és után elfelejtettem újraindítani az órámat, így a rögzített útvonalban van egy kis teleportáció is. Ez van... Majd decemberben újra nekivágok.

Az utolsó héten két napot (csütörtök és péntek) szabin töltöttem, szombaton pedig a fiamat vittem el élete harmadik karate versenyére. Ez így együtt kicsit átrendezte a hetemet, például péntekre került a hosszú futásom. Életemben először a Gerecsébe mentem. A kinézett útvonal kellemesen szintes, de sajnos az erdei utak jelentős részét rommá járták a fakitermelést végző munkagépek, így csak nagyon nehezen tudtam haladni. Viszont itt láttam ebben a téli szezonban először jeget a fákon, így az útvonal minden kellemetlenségét meg tudtam bocsájtani.

Összesen 331 kilométert futottam, ami a második leghosszabb hónapom ever. Mondjuk semmi mást nem csináltam - a bringám még mindig nincs összerakva (bár szépen haladok), és úszni sem volt módom/kedvem elmenni.

A hónap végén átléptem az idei 3000. kilométeremet, a kitűzött 3300-hoz már egy viszonylag visszafogott 240km-es december is elég lesz. Csak összehozom valahogy...

Bizonyos szempontból szerencsésnek érzem magam, hogy csak ilyen későn kezdtem el futni. Vannak páran körülöttem hasonló korban, de komoly futó múlttal. Ők már mind szembesültek azzal, amivel én még nem. Elmúltak már azok az évek, amikor sorra döntögették saját rekordjaikat. Én még egyértelműen felszálló ágban vagyok, és ezt nagyon élvezem. Persze könnyű nekem, hiszen nagyon lentről kezdtem, de akkor is, na... :)

Ma délután például lefutottam életem leghosszabb Cooper-tesztjét. Mindezt ráadásul úgy, hogy nem különösebben készültem rá, és nem is toltam padlógázon. Egyszerűen csak a szokásos rövid résztávozás helyett ma egy gyors 3000 métert szerettem volna futni, a vágyott 20 perces 5000m tempójával. Se gyorsabban, se lassabban. Menet közben találtam ki, hogy ez gyakorlatilag egy Cooper, így az órámat a 3000. méter helyett a 12. perc végén nyomtam meg. 3020 méter, 3:59perc/km, pont ahogy terveztem. Sajnos a HR pántomban lemerült az elem, így szívritmus görbe most nincs, de érzésre olyan 165-170bpm körül lehettem. Pont a végén kezdtem kényelmetlennek érezni a tempót, addig könnyen ment - kicsit el is bambultam a közepén.

A résztávos futásaimhoz hasonlóan most is 3000m könnyű tempóval kezdtem (kb. 4:40), majd másfél perc gimnasztika, aztán egy nem túltolt 400m (kb. 3:52), csak hogy felpörgessem a tempót. Újabb másfél perc ácsorgás, aztán belekezdtem.

Nagyon bizakodó vagyok az 5000 métert illetően, szerintem akár egy hónap múlva be tudom tenni 20 perc alá. Főleg, ha alaposan ráhangolódok a dologra, rendesen kipihenem magam, és normálisan kajálok legalább az utolsó két napon.

Izgul-izgul. :)

Átlagon felüli hónap volt ez, annyi szent! Azzal kezdődött, hogy találtam az erdőben egy kóbor kiscicát. Hazahoztam, megetettem, és tök jól elvolt napokig. A kislányom imádta. Aztán pont mire elkezdtünk komolyabb összegeket ölni a macskatartásba, lelépett. Hálátlan dög!

Végetért a vadászszezon, így újra sokat lehettem az erdőben. Megérkeztek az őszi színek is. Sajnos egyre korábban sötétedik, és az óraátállítás után már csak sötétben tudok futni munkanapokon. 

Nagyszerűen tudtam tartani a heti ritmust - heti öt futás, benne egy résztáv, egy gyors, és egy hosszú. Dániában kicsit kevesebbet futottam, mint szoktam, de ennek oka volt. Igyekeztem rápihenni a VTM Ultra távjára. Közben persze nagyokat kajáltam. Ez pl. egy sima hétköznapi ebéd a menzáról:

A VTM útvonala nagyon jól ment. Egyáltalán semmi nehézséget nem okozott ez a kör, bár az időjárással piszok nagy szerencsém volt, ezt el kell ismernem. Mondjuk tavasszal, amikor a VTM-et rendezik, nem mindig szokott így alakulni. :) Igen, 2013-ra gondolok.

312 kilométert futottam, így az október lett az idei leghosszabb hónapom. Közben lecseréltem a HR pántomat és vettem egy GoPro Hero4-et, hogy mostantól néha-néha mozgóképen csodálhassátok meg heroikus küzdelmemet a hegyekkel. Ha pedig esetleg lassúnak tűnnék, nos, az csakis a gyorsított felvétel miatt lehet. A 240fps nem móka. :)