Azt hiszem, hogy ez egy kicsit sok volt. :) Három egymást követő hétvégén is versenyeztem, ami elsőre ugyan jó ötletnek tünt, de azért a végére jócskán kifáradtam.

A hónap elején igyekeztem kipihenni a VTM Ultra fáradalmait, futás helyett a Júlia-alpokban kirándultunk a fiammal. Nagyon örülök, hogy tetszett neki! Mindenképp fogok még ilyen apa-fia túrákat szervezni, legalább évente egyszer.

Aztén szép egymás után lenyomtam a II. Csákvári Minimaratont, a Káli-medence Félmaatont, majd az UTH rövidebbik távját. Mind jól ment, nem lehet okom panaszra, de azért legközelebb nem sürítem így össze a dolgokat. Mindössze 233,6km-t futottam, ami nem sok, de ez a hónap most a versenyekről és az intenzitásról szólt, tehát nem kükönösebben bánom, hogy ilyen rövidkére sikerült.

Bringázgattam is egy kicsit. Kezdem egyre jobban élvezni a tekerést, bár közel sem tudok annyi időt szánni rá, mint szeretnék. Gondolkodom rajta, hogy tarthatnék valamikor a nyáron egy csak bringás hetet, futás nélkül. Hogy őszinte legyek, nem biztos, hogy menne. :)

A hónap utolsó napján átrepültem Dániába, így az utolsó futásom már a viborgi Déli-tó körüli sétakörön volt. És ezzel el is kezdődött az idei utazgatós időszakom. Még a családi nyaralásunk előtt kiugrok Finnországba, augusztusban pedig Kínába. Az utóbbi helyen nem biztos hogy kellene futnom, de azért biztosan fogok majd egy kicsit. :)