Egész úton hazafelé azon gondolkodtam, hogy ez most mi a franc volt. Persze nem kell mindent kategóriákba sorolni, de akkor is... Sima városi félmaraton? Ahhoz kicsit szintes, földutas, sáros, köves. Terepfutás? Túl lapos, túl sok az aszfalt.
Mindegy is. A lényeg, hogy keményebb volt, mint vártam, és nyilván épp ezért rosszabbul is ment, mint ahogy szerettem volna.
Ez volt az első félmaraton Móron, így talán nem is annyira meglepő, hogy kicsit lassabban mentek dolgok a rajtszám átvételnél, mint kellett volna. Laza 45 percet csúszott a rajt, és azért csak ennyit, miel a végén a szervezők már bedobták a törölközőt, és érkezési sorrendben kezdték osztani a rajtszámokat és az időmérő chipeket.
Aztán végre 10:45-kor elindultunk. Az elején volt egy kis tülekedés, eléggé szűk a rajt utáni járda. Az első kb. három kilométer viszonylag könnyű terepen haladt, itt toltam is rendesen. Aztán elkezdtünk mászni Csókakőre, és ez sem ment rosszul. Páran leelőztek, de nem érdekelt. Nem akartam ellőni az összes puskaport már a legelején.
Csókakőtől elvileg egyszerűbbé válik a terep, nincs több nagy emelkedő. Nekem persze pont ez a rész nem ment. Egyszerűen nem voltak olyan hosszúak az egyes szakaszok, hogy felvegyem a megfelelő tempót. Rengeteg rövidke emelkedő és lejtő követte egymást. Egy csomó kanyarral fűszerezve.
Aztán visszaértünk Mórra, de a szervezők aljas módon körbefuttatták velünk a várost még párszor. Nagyon idegesítő volt, hogy kb. a 17. kilométertől kezdve végig hallottam a cél hangosbeszélőjét, de többnyire magam mögül. Itt viszont már én előzgettem.
A célban víz, izó, és móri borok várták a megfáradt futókat. Én persze kocsival voltam...
Jó kis verseny volt ez. Olcsó (2eFt), viszonylag kevesen voltak, nem tapostuk egymást, szép volt az útvonal is, eltévedni se nagyon lehetett. Na oké, a 10k első hat futóját kicsit elirányították, majd diszkvalifikálták... Egy okkal több, hogy ne fussak ilyen rövideket.
Még pólót is kaptunk. Délután ki is próbáltam jól. :)
Célfotó helyett
21,45km - 320m+ - 1:50:00 - 5:08 - 161bpm
